Program szomeliéként már számtalan rendezvényt „tálaltam fel” nektek. Koncertek, színházi estek, talkshow-k, jazzbe mártott éjszakák – mindet megkóstoltam már. De most először történik meg velem az, hogy fogalmam sincs, mit eszem.

A Dinner in the Dark nem egy szimpla vacsora. Ez egy játék az érzékeiddel. Amikor lekapcsolják a villanyt, és teljes sötétség borul az asztal, hirtelen rájössz, mennyire másképp működsz, ha nincs vizuális kapaszkodód. Mit fogok enni? Nem tudom. Hogyan találom meg a poharam? Remélhetőleg nem túl drámai jelenetek árán.

Őszintén? Kicsit izgulok. Ez nekem is új. Mármint persze, sok vacsorán vettem részt életemben – volt, amit szerveztem, volt, amit csak élveztem. De egyiknél sem kellett teljes sötétségben eligazodnom a tányéron. Vajon az ízek tényleg felerősödnek majd? Tényleg jobban figyelünk egymásra, ha nem vonja el a figyelmünket egy csillogó tányér vagy egy szépen komponált fogás?

Egy biztos: ez nem csak egy vacsora lesz. Hanem egy élmény. Egy kaland. Egy kísérlet arra, hogy megérezzük, milyen az, amikor az érzékeink egészen új szereposztást kapnak.

Én ott leszek – kicsit bizonytalanul matatva a villával, de annál kíváncsibban.

Találkozunk a sötétben!